Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 9 találat lapozás: 1-9

Névmutató: Kisgyörgy Imre

1995. október 2.

Szept. 30-án és okt. 1-jén lezajlott Alsócsernátonban lezajlott a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség alakuló ülése, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi főosztályának és az EMKE elnökségének védnöksége alatt. A szövetség felvállalja a romániai magyar tárgyi népművészet legjobb hagyományainak ápolását, terjesztését, forgalmazását, valamint az utánpótlás nevelését. Véglegesítették a szervezeti szabályzatot és megválasztották a vezetőséget: tiszteletbeli elnök Bandi Dezső iparművész, elnök Tankó Albert, ügyvezető elnök Kisgyörgy Imre. A szövetség csatlakozott az EMKÉ-hez, társszervezeti státusban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 630. sz./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án az ótordai unitárius templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára. A templom cintermében leleplezték Kisgyörgy Imre székelyudvarhelyi fafaragó által készített, a honfoglalásra emlékező kopjafát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Az újtordai dalárda műsora következett, majd a megjelentek megtekinthették a helyi RMDSZ által kiállított reprodukciót Feszty Árpád körképéről, a magyarok bejöveteléről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Jelen volt Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, valamint Pataky József, Torda és környéke RMDSZ-szervezetének elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

1996. augusztus 18.

1996. október 20.

Okt. 19-én Székelyudvarhely északi, Fenyéd felőli bejáratánál okt. 19-én székely kaput avattak /Tarcsafalvi László és Waum Péter hitoktató tanár munkája/. Az avatáson beszédet mondott Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor főesperes. Ugyenezen napon a város déli bejáratánál, a Jézus Szíve kápolna szomszédságában is városkaput avattak, a háromnyelvű névtábla mellett három díszes kopjafát állítottak fel. A kopjafákat idős és ifjú Kisgyörgy Imre, valamint Bartha István fafaragók készítették. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Okt. 20-án Székelyudvarhelyen, a millecentenáriumi rendezvények keretében Markó Béla szövetségi elnök beszédet mondott a város másik bejáratánál, a Szejkénél felállított székely kapu és háromnyelvű helységtábla felavatásának ünnepségén. Markó Béla a magyarság ezerszáz éves helytállásáról beszélt. "Legyen ez a székely kapu megmaradásunk, akaratunk és megújulásunk jelképe" - mondta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Ugyanaznap Markó Béla részt vett Szovátán az első és második világháborús hősi halottak emlékművének felavatásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./

2000. augusztus 14.

Több mint tízezer ember vett részt a világ minden tájáról a székelyudvarhelyi Szejkefürdőn aug. 12-én rendezett Millenniumi unitárius találkozón. A találkozó ünnepi istentisztelettel kezdődött, Szabó Árpád, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke mondott beszédet. Az istentisztelet keretében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány nevében millenniumi zászlót adott át Szabó Árpád püspöknek. Az ünnepi műsor egyik fénypontja volt a Washington melletti Fairfax kórusának fellépése. Az amerikai kórus majd egy éve készült, hogy a találkozón magyar nyelven is előadjon műveket, köztük a Nemzeti dalt, amelyet egy amerikai zeneszerző zenésített meg. A találkozó alkalmából székelykaput állítottak. Ifjú Kisgyörgy Imre és Pálfi Béla helyi faragóművészek alkotása az Orbán Balázs síremlékéhez vezető székelykapusor nyitókapuja lett. Az ünnepség Orbán Balázs sírjának megkoszorúzásával zárult. A székelyudvarhelyi Szejkén minden év augusztusának második szombatján egyetemes unitárius találkozót tartanak. - Az Erdélyi Unitárius Egyháznak mintegy 80 ezer híve van. /Millenniumi Unitárius Találkozó Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2001. október 22.

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség okt. 20-21-én tartotta Csíkszeredában tisztújító gyűlését. Néprajzosok és népi alkotók tanácskoztak arról, hogy mik a népi tárgykészítés lehetőségei a változó társadalmi körülmények közepette. Tankó Albert, a szövetség leköszönő elnöke számolt be az elmúlt esztendő tevékenységéről. A résztvevők a működéshez szükséges anyagiak megteremtésére, egy hírlevél kiadására, a belföldi alkotókkal való együttműködésre tettek javaslatot. A szövetség első ízben adományozott tagjainak címet és oklevelet. A fafaragás kiváló mestere címet kapta Kis Zoltán, Tankó Albert, Kudor István, Török Csaba. Kiváló mester címet kapott Gálné Kovács Irma (népi varrottasok) és Pap László (csontfaragó). A népművészet mestere címet Bartók Piroska csomózó, Szabó Erzsébet csuhészobrász, Kudor Mária és Szakál Gizella népi varrottasok készítői és Kisgyörgy Imre fafaragó érdemelte ki. Az Ifjú fafaragó kitüntetést Sass Attilának adományozták. A tisztújítás során a résztvevők egyöntetűen Szakál Gizellát választották új elnökül, és egy szakmai tanácsadói testületet is megszavaztak. /Ferencz Angéla: Sikeres tanácskozás az RMNSZ évi közgyűlésén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

2002. október 23.

Okt. 18-19-én Gyergyószárhegyen tartotta a Romániai Magyar Népművészeti Szövetsége évi beszámoló közgyűlését. Ez alkalommal került sor a szövetség fennállása óta immár második alkalommal a népművészeti díjak kiosztására is. Idén három Hargita megyei is megkapta a kiváló mesteri titulust. A csíkszeredai András Lajos, valamint a székelyudvarhelyi Bán Erzsébet és Szakáll Gizella népművészek vehették át a szövetség által adományozható díjat. A mesterek kategóriában a Csíkszeredai Bálint Júlia, valamint a székelyudvarhelyi Bedő Zoltán, Nagy Imecs Zsuzsanna, Szilveszter Ferenc, Trifán Irén, Kisgyörgy Imre és Orbán Gyöngyvér érdemesültek a kitüntetésre. Tisztújításra is sor került. A szövetség új elnökének Trifán Irén székelyudvarhelyi tanárnőt választották meg. /Kristó Tibor: Népművészeti díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A közgyűlést 31 népi alkotó és regionális csoport elnök részvételével tartották. A kalotaszegi régiót, a Kalotaszeg Hagyományőrző Társaság elnöke, Kudor István, valamint Kovács Pali Ferenc és Vincze Jancsi Ferenc képviselte. A szövetség tagjaival készítendő bemutatkozó katalógus eddig 71 alkotó önéletrajzát, hitvallását, tevékenységét, pontos címét, fényképét tartalmazza. Szakál Gizella elnökasszony beszámolt a 2002-es évi tevékenységről, többek között a szejkefürdői kézműves alkotótáborról. A szövetség legfontosabb támogatója a Hargita megyei kulturális központ. A Kalotaszeg Hagyományőrző Népművészeti Társaság tagjai közül a kiváló mesteri címet a fafaragásban tavaly a bánffyhunyadi Kudor István, a mesteri címet pedig idén Gál Potyó István szerezte meg. A népi varrás mestere címet Kudor Mária kapta. /Vincze Jancsi Ferenc: Népművészek tanácskoztak Szárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2004. december 8.

A székelyudvarhelyi Faragó Klub az elmúlt napokban ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. Ez alkalommal tartotta a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) közgyűlését is. Szatmári Ferencet, az RMNSZ ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetség vezetőtestülete eddig Székelyudvarhelyen ülésezett. Elhatározták, hogy háromévenként változtatják a székhelyet. Mostantól Csíkszereda tölti be e szerepet. Terveik között van a fiatal tehetségek felkutatása, kapcsolattartás a romániai és az anyaországi hasonló szervezetekkel, részvétel a népművészeti vásárokon, kiállításokon. Jövő évben Széken és Szovátán szervezik meg a népművészek találkozóját. A tavalyi, Gyimesekben megrendezett alkotótábor sikere folytatásra ösztönöz. A Csíki Székely Múzeum készülő néprajzi alapkiállításán felajánlottak egy termet, ahol zsűrizés után az RMNSZ legszebb termékeit közszemlére teheti. A közgyűlés alkalmával életműdíjban részesültek: Finta Béla, az udvarhelyi Faragó Klub alapító tagja és annak első elnöke, Kisgyörgy Imre, fafaragó, volt ügyvezető elnök; Simon G. Anna bútorfestő; Kovács Piroska, akit a régi székely kapuk megmentőjeként ismernek. Tankó Albert a faragó klub alapító tagja, későbbi elnöke dr. Kós Károly-érdeméremben részesült. Ezenkívül többen is a népművészet mestere és kiváló mesteri díjakat vehettek át. /Kristó Tibor: Népművészek közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2008. november 15.

A Székely Útkereső 1990 áprilisa és 1999 decembere között Székelyudvarhelyen megjelentetett irodalmi és művelődési folyóirat. 1990-ben havonta, 1991–1994 között kéthavonta, 1995-től 1999 decemberéig (anyagi nehézségek miatt) negyedévenként, összevont lapszámokkal jelent meg. Főszerkesztőként mindvégig Beke Sándor jegyezte. 1999-től a folyóirat megszűnt ugyan, de jogutódja, a már korábban elindított Székely Útkereső Kiadványok folytatja a folyóirat programját és szellemi hagyományait. A kiadványok történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi esszéket, nagyobb lélegzetű ismeretterjesztő tanulmányokat tartalmaznak. Így a folyóirattal párhuzamosan nőtte ki magát a Székelyföld egyik szellemi műhelyévé az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A folyóirat 1999-ben megszűnt, de az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó továbbélteti a Székely Útkereső Kiadványok megjelentetésével: könyvekbe foglalták a Székely Útkereső teljes anyagát. Hat ilyen összegező könyv született, valamennyit az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó jelentette meg. Ezek a következők: Székely Útkereső (1990–1999) – Laptörténet és sajtóvisszhang; Székely Útkereső – Szellemi műhely a XX. század végén Erdélyben; Az élőszó dicsérete. Kritikák, recenziók, beszélgetések a Székely Útkereső hasábjain; Becsüld a népet! – gyermekirodalmi antológia; Székely Útkereső Antológia 1990–1999; Magyar, székely és csángó örökség – a Székely Útkereső Kiadványok antológiája (1991–2006). A köteteket Beke Sándor és Brauch Magda aradi újságíró szerkesztette. Egyik kötet tavaly, a többi idén jelent meg. A szerkesztőt és a kiadót a Noé bárkája felé című Kányádi-versben megfogalmazott gondolat – feladat, kötelesség – vezérelhette: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó,/ egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges. " A Laptörténet című kötetben a Hargita Népében is hetente közlő Barabás István bevezető tanulmányában – A Székely Útkereső az egyetemes magyar művelődéstörténet része – erkölcsi, esztétikai magaslatokba helyezte a folyóiratot. Beke Sándor neves írókat, történészeket, jó tollú újságírókat toborzott munkatársai közé. A Hargita Népe 1990. április 19-i számában Beke Sándor nyilatkozott a folyóiratról: „Célunk csupán egy lehet: mindannyiunk elé tárni székely közéletünket, s egy elnyomott, embertelen kisebbségi sors koromsötét emlékéből feloldani lebilincselt közművelődésünk, kultúránk, történelmünk és irodalmunk értékes pillanatait. " A fiatalon elhunyt költő, Vass László Levente Egyedül az éjszakában című verseskötete volt 1991-ben a Székely Útkereső Kiadványok első kötete. Az élőszó dicsérete című kötet a Székely Útkereső hasábjain közölt kritikákat, recenziókat, beszélgetéseket tartalmazza. A kritikákat Ráduly János jegyezte. A Becsüld a népet! című kötet a Székely Útkereső gyermekirodalmi antológiája. A szerzők között volt Benedek Elek, Marton Lili, Nagy Olga, Ráduly János, Csire Gabriella, Papp Attila, Fábián Imre, László László, P. Buzogány Árpád és Beke Sándor. Változatos olvasmányt kínál a Székely Útkereső Antológia 1990–1999 című kötet. Magyar, székely és csángó örökség a címe a Székely Útkereső Kiadványok antológiájának. A sorozat indulásának körülményeiről Beke Sándor nyilatkozott a Hargita Népének (2000. március 24.): „A lapszerkesztés során gyakran előfordul, hogy egy-egy nagyon jó kézirat nem fér be a jellegénél fogva szűkre szabott laptestbe. Ezért úgy döntöttünk, hogy e nagyobb lélegzetű munkákat kis füzetekben, a Székely Útkereső Kiadványok sorozatban jelentetjük meg. " A sorozatban eddig 22 füzet vagy könyv jelent meg. Mutatóba néhány cím a sorozatból: Ráduly János: Nemzeti kincsünk – a rovásírás, Gábor Dénes: Gondolatok a székely himnuszról, Kisgyörgy Imre: Kopjafák – régen és ma, Kovács Piroska: Örökségünk a székely kapu, Bán Anna: Erdély és a székely székek címerei. /Borbély László: Könyvekbe mentett Székely Útkereső. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./ Vass László Levente /Székelyudvarhely, 1955. – Homoródalmás, 1979/ a hétfalusi magyar gimnázium végzettje, 1976-ban hivatásos taxisofőr Kolozsváron. Élete utolsó két évét Budapesten töltötte, gyógyíthatatlan betegsége elvitte, mielőtt költészete kiteljesedhetett volna.

lapozás: 1-9